„Azt szeretnénk elérni, hogy 2030-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egy olyan hely legyen, ahol jó élni.”

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye gazdasági fejlődése előtt sokan emelnek kalapot, s érthető: az elmúlt tíz évben az ipari termelés 710 milliárd forintról 1700 milliárd forintra növekedett. Hogy ennek mi a titka, abba betekintést nyerhettünk a 2025. évi TOP 100 rendezvényen is, ahol Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára részletezte a kormányzati támogatással végrehajtott város- és térségfejlesztési program eredményeit.

Kifejtette: a nemzeti kormány gőzerővel iparosítja a Dunától keletre eső országrészt, az itt élők pedig felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, a történelmi időkben gyökerező hátrányos helyzet javításának esélyét. Ehhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium a beruházási ügynökséggel karöltve igyekezett hozzájárulni, ennek eredményeként a 2014 és 2025 első féléve közötti időszakban a HIPA támogatásával 114 esetben született pozitív döntés a vármegyét érintő beruházásokról. Ez összesen 930 milliárd forintos nagyságrendet jelent, melyhez a kormány 160 milliárd forint támogatást nyújtott. 
A vármegye gazdaságának dinamikus bővülése a Kárpát-medence bármely pontján elismerésre méltó teljesítmény lenne, ebben kiemelve az ország az egyik legátfogóbb és legjelentősebb ipari park fejlesztését. 2025 végén tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vármegye a 2010-es gazdasági, gazdaságpolitikai fordulat nyertese. Az államtitkár elismerését fejezte ki a kihívásokkal teli gazdasági környezetben mutatott teljesítményért, megköszönte a munkát az ehhez szükséges gazdasági, jogi és egyéb szükséges feltételeket megteremtő országgyűlési képviselőknek, a kormányhivatalt vezető főispánnak, főigazgatónak, a vármegyei közgyűlés elnökének, valamint minden települési polgármesternek és testületnek. Természetesen külön kiemelte a gazdasági élet szereplőit, a vállalkozásokat és a cégeket, amelyek előállítják az értékeket, munkát adnak az itt élőknek, hozzájárulnak nem csak a térség, de az egész nemzetgazdaság stabilitásához.

Élhető és versenyképes vármegye

A gazdaság fejlesztéséhez sokan járulnak hozzá számos aspektusból és pozícióból, ezt jól érzékeltették a felszólalók: dr. Polgári András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, Dr. Szabó Tünde országgyűlési képviselő, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, dr. Kazsuk Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója, Pekó László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az eseményen TOP 100 Gazdasági díjat vehetett át a Bogdány Petrol Kft. két tulajdonosa, Pákáné Kas Eleonóra és a Klincsik Attila.
A vármegyei szintű ipartelepítési és munkahelyteremtési program sikerében jelentős szerepet vállal a vámegyei önkormányzat, egy sokrétű, komplex feladatrendszernek megfelelve. A fő cél, hogy a helyi gazdaság, a társadalom és az infrastruktúra összehangolt fejlesztésével felzárkózzunk az országos átlaghoz. A vármegye 2030-ig tartó területfejlesztési stratégiája a gazdasági dinamizmusra, a vidék megerősítésére és a társadalmi kohézió hármas pillérére épül.
Seszták Oszkár elnöktől a jelenlévők többek között megtudhatták: a területfejlesztésről szóló törvény alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzata területfejlesztési tervezéssel és a területfejlesztési programok végrehajtásával összefüggésben lát el feladatokat, kiemelten az úgynevezett Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokat hajtja végre. Ebben adottak a folyamatok: stratégiai tervezés, területi programozás, fejlesztéskoordináció, program végrehajtása, program-monitoring. A prioritások pedig ezek: élhető, klímabarát, gondoskodó és versenyképes vármegye.

354 projekt, 140 milliárd forint támogatás

A 2021–2027-es átfogó programozási időszakban a vármegyei önkormányzat számos vármegyei települési önkormányzattal működik együtt. Az érkező források az országon belüli területi kohézió javítását, vármegyénk fejlettségének erősítését szolgálják. Bőven van tennivaló, hiszen vármegyénk része a négy legkevésbé fejlett régiónak, az itt lévő 13 járás közül kilenc tartozik az úgynevezett komplex programmal fejlesztendő járások közé, kettő a fejlesztendő járások közé, egy pedig a kedvezményezett járások közé. A jelenlegi programozási időszakban 354 támogatott projekt több mint 140 milliárd forintban részesült.
Cél, hogy településeink tovább szépüljenek, élhetőek legyenek, ehhez pedig a szükséges infrastruktúra-¬fejlesztések elengedhetetlenek, legyen szó út, járda és kerékpárút építéséről, egészségügyi szolgáltatások korszerűsítéséről. Ugyanakkor meg kell említeni gazdaságfejlesztési programokat is, a településfejlesztési és településszolgáltatási funkciók erősítése mellett a helyi gazdaság dinamizálása ugyancsak kulcsfontosságú. A projektek, programok és beruházások a helyi igényekhez igazodnak, a közösségek megerősítésével.
A TOP Plusz programban megvalósuló fejlesztések egyik fontos mutatója, hogy mennyire javítják a helyi közösségek életét – különösen a vármegye népességi viszonyait figyelembe véve. Minden településnek – a méretétől függetlenül – olyan lehetőségeket kell biztosítani, amelyek segítenek megtartani, sőt növelni a lakosság számát, ez utóbbi kiemelt cél a vidéki Magyarországon. Emellett a vármegyei önkormányzat igyekszik felmérni a településeink fejlesztési igényeit, ebben együtt dolgozik a polgármesterekkel. Bár minden település saját terveit helyezi előtérbe, mégis fontos, hogy területi szinten is értelmezni és értékelni lehessen a fejlesztéseket, a pontszerű, egyedi beavatkozások mellett ugyanúgy szükségesek a térségi együttműködések is. A vármegyei fejlesztési elképzeléseknek igazodniuk kell az országos területfejlesztési célokhoz, illetve a megvalósított országos jelentőségű fejlesztések nagyban meghatározzák a további előrelépési lehetőségeket. Az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, ebben a munkában is részt vesz a vármegyei önkormányzat.

Új ajtókat nyitott ki a Versenyképes Járások Program

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium koordinációja mellett működik együtt a vármegyei önkormányzat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatallal a Versenyképes Járások Programban (VJP). A térségfejlesztési központú 65 milliárd forintos program településeink alapinfrastruktúráját fejleszti, a közszolgáltatásokat bővíti, valamint a helyi gazdaság szereplőit egyaránt támogatja. 
A VJP azokat a pályázatokat, célokat és innovatív kezdeményezéseket helyezi előtérbe, melyek illeszkednek a helyi, térségi és országos célkitűzésekhez is, a kulcsszó itt is: az együttműködés és a fenntarthatóság. Fókuszba állítja a Magyar Falu program pályázatait is, melyek sokrétűen segítették a kisebb falvak, települések fejlődését. Ezekből a támogatásokból utak épülhettek, falubuszokat kaptak az önkormányzatok, és többek között a helyi kisboltok talpon maradását is megkönnyítette a tisztán állami támogatás. Kiemelte az állami családtámogatási rendszert, ami európai viszonylatban is egyedülálló, mely a családok anyagi helyzetén sokat javított az elmúlt években.

Továbbra is fontos a munkaerő helyben tartása

A vármegye jövőképét érintve a fejlesztési stratégiában évekkel ezelőtt megfogalmazódott cél, elérni azt, hogy „2030-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egy olyan hely legyen, ahol jó élni”. Ahhoz, hogy a vármegye valóban elérje 2030-ra kitűzött jövőképét, fontos a foglalkoztatási szint megtartása, bővítése, hogy egyre többen végezzenek érték¬teremtő, hasznos munkát és jussanak tisztességes munkajövedelemhez, ezért középtávon is új munkahelyekre van szükség. 
A vármegye korfa szerkezete kedvező, de a munkaképes korú lakosság aktivizálása kihívásokat jelent. A foglalkoztatás előremozdításának fontos eleme az aktivitási ráta növelése, elengedhetetlen a munkaerőpiacról kiszakadt emberek visszavezetése a munka világába, illetve azok közül is egyre többen juthassanak munkához, akik valamilyen hátrány miatt a nyílt munkaerőpiacon nem találnak munkát, nincs versenyképes szakmájuk, végzettségük. Meg kell említeni azt is, hogy a vármegyeszékhelyre újonnan betelepülő nagyvállalatok munkaerőigénye új kihívásokat hordoz magában. 
Ezzel párhuzamosan a már jelen lévő termelő és szolgáltató vállalkozások munkaerő-megtartása, valamint bővítése is kiemelt fontossággal bír. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások esetében a munkahelyek számának növekedésével számolunk, így csak a munkaerő helyben tartásának ösztönzésével és az elvándorlás mértékének csökkentésével érhető el, hogy legyen elegendő munkaerő a térségben. A vármegye gazdasági programjában ezért szerepel hangsúlyosan az értékteremtő foglalkoztatás és aktivitás növelése. 
Ehhez kapcsolódóan hozzátette, együttműködve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatallal valósítják meg azt a 7,450 milliárd forint értékű foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési projektet, amelynek elsődleges célja a munkaerő-kereslet és -kínálat vármegyei szintű összehangolása, az inaktívak foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésük támogatása – fejtette ki Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke.

Fotók: Palicz György, Bozsó Kata,