Kiváló munkákat ismert el Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás
A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) megtartotta a „Language APL – Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” című projekt zárórendezvényét Kisvárdán.
A kezdeményezés célként fogalmazta meg a nyelvi akadályok csökkentését, a több nyelv alkalmazásának erősítését a határ menti térségekben, kiemelt tekintettel a vállalkozói, közéleti, közoktatási és egészségügyi szolgáltatások területére. Sokan ismerték fel ennek jelentőségét, és épp ezért sok támogatóra, együttműködő partnerre talált a program.
A zárórendezvényen Seszták Oszkár, a Tisza ETT elnöke, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke és Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere mondott köszöntőt. Többek között elhangzott, hogy nyelvi akadálymentesítés a kölcsönös megértés, az együttműködés és az esélyegyenlőség alapja. A határon átnyúló térségek fejlődése elképzelhetetlen olyan kezdeményezések nélkül, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket, az intézményeket és a közösségeket, nyelvtől és országhatártól függetlenül. Ez a törekvés hosszú távon is hozzájárul a térség társadalmi kohéziójához, a szolgáltatások hozzáférhetőségéhez és annak felismeréséhez, hogy a többnyelvűség nem gátló tényező, hanem olyan érték, amelyet érdemes megőrizni és a hétköznapok során kamatoztatni.
Kiválósági díjak méltó kezekben
A projekt eredményeit részleteiben is bemutatta Szabóné Cap Andrea igazgató, míg a projekt keretében végzett nyelvi tájképelemzés tapasztalatait és következtetéseit Kiss Anita, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének adjunktusa ismertette. Szabóné Cap Andrea ezzel a mottóval nyitotta meg a rendezvényt: „A nyelvi sokszínűség nem megoszt bennünket, hanem emlékeztet arra, hogy a világot számtalan módon lehet ugyanazzal a kíváncsisággal és emberi méltósággal megszólítani.”
A projekt 2025. január 1. és 2025. december 31. között valósult meg, vezető kedvezményezettje a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás. Projektpartnerek ukrán részről a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet, román oldalról pedig Fundaţia Identitás Alapítvány Szatmárnémetiből.
A széles alapokra helyezett együttműködést elismerésre méltó teljesítmények kísérték, amelyek Kiválóság Díjat érdemeltek ki, ezeket is átadták a rendezvényen. Azokat a társadalmi szereplőket ismerték el, akik munkájukkal, elhivatottságukkal és példamutatásukkal hozzájárultak a nyelvi hozzáférhetőség és a többnyelvű szemlélet erősítéséhez a vállalkozói, közéleti, közoktatási és egészségügyi szolgáltatások területén.
Kiválósági díjban részesült:
- Szent Damján Görögkatolikus Kórház
- Várda Sport Hotel
- Coffe Tea Area
- Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Ukrán Nemzetiségi Önkormányzata
- Gerda Trans Kft.
- Sóstói Múzeumfalu
A partnerek a közös munkát és a projektet a jövőben folytatni kívánják, hiszen számos feladat áll még a nyelvi akadálymentesítés kiteljesítése, hétköznapi megvalósulása előtt a magyar-ukrán-román határ menti térségben.
Új lehetőségeket teremtő nyelvismeret
Az elvégzett munka értékelésénél a háttérinformációkat érintően elhangzott, hogy az Európai Uniós irányelveknek megfelelően támogatásra pályázhat minden olyan kezdeményezés, amely az akadálymentesítést (European Accessibility Act) illetve a határok átjárhatóságát (FRONTEX: The European Border and Coast Guard Agency) segíti elő. Az unió bővítésének politikája mentén hozták létre az Interreg Europe programot, melynek célja, hogy az általuk finanszírozott projekteken keresztül csökkentsék a fejlettségi, növekedési és életminőségi különbségeket az Európai Unió régióiban, valamint a csatlakozás előtt álló országok határ menti övezeteiben.
A most lezárult projekt indokoltságát is az a történelmi tény adja, hogy a magyar-ukrán-román országhatár mentén számos kisebbség él a szomszédos ország területén. Az EU-ban a kisebbségi nyelvek védelmére fogadták el Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, méghozzá abból a tapasztalatból kiindulva, hogy számos esetben a nemzetközi konfliktusok egyik kiváltó oka nyelvhasználat korlátjaiból fakadó feszültség.
Másik fontos szempont, hogy a határok átjárhatósága ösztönzőleg hat a gazdasági együttműködésre, és ez alapvetően a gördülékeny kommunikáció függvénye. Tapasztalati tény az is, hogy a határ menti övezetben egy-egy sikeres vállalkozás sokszor csak azért veszít ügyfeleket, partnereket, mert csak egy (a legtöbb esetben az adott állam) nyelvén teszi közzé az információkat. Ezért cél és feladat a többnyelvűség ösztönzése, figyelembevéve a más-más régióból érkező látogatók, potenciális ügyfelek igényeit.
Jó példák és gyakorlatok követése
Ennek tükrében a projekt céljai két fontos területre fókuszálnak: a kisebbségek jogainak érvényesítésére, a kisebbségi nyelv használatára az Európai Unión belül és annak szomszédságában, valamint a gazdasági együttműködések ösztönzésére a nyelvi sokszínűséggel.
A munka kiterjedt helyszínek keresésére a valós és online térben, a hivatalos és magán szektorban, ahol jelen van a nyelvi sokszínűség. Tájékoztatók készültek a kisebbség számára a jogaikról és a kínálkozó lehetőségekről az adott ország területén, pl. brosúrák a legfontosabb törvények összegyűjtésével, más esetekben telefonos, illetve online jogi segítségnyújtás a lakosok számára.
Országonként öt kiválasztott vállalkozásnak vagy hivatali intézménynek adódott lehetőség arra, hogy lefordították a felirataikat, kiírásaikat, információs anyagaikat, amelyek kapcsolódtak az adott helyszínhez a valós vagy digitális térben (reklámok, tájékoztatók, menük, szórólapok stb.).
A sort egy bemutató konferencia egészítette ki Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, ahol a szakértőkként résztvevő kutatógárda a projektben tapasztaltakat mutatta be. Nemzetközi szakértők is jelen voltak, ismertetve és értékelve olyan országok működő gyakorlatait, amelyek már jó példaként szolgálhatnak a többnyelvűség megjelenítésére a nyilvános térben.
Érdemes kiemelni, hogy az ukrajnai partner révén bekapcsolódott a projektbe a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, amely korábban számos hasonló kezdeményezéssel élt. Ezekben elsősorban a magyar nyelv használatát kutatta a hivatalos és magán szférában (lásd: https://hodinkaintezet.uz.ua/kutatasi-programok/lathato-es-mukodo-ketnyelvuseg-2011/). A kutatások fő következtetései közé tartozik, hogy a kárpátaljai magyarok körében a hivatali nyelvhasználatban erős igény mutatkozik a magyar nyelv használatára, a magánszektorban pedig érzékelhető a többnyelvűség iránti elvárás.
Összességében a legfontosabb üzenet az, hogy a nyelvi sokszínűség nem akadály, hanem gazdagság, amely hozzájárul az emberiség kulturális, szellemi és társadalmi fejlődéséhez.
Fotó: Tisza EGTC
![]() | ![]()
|
![]()
![]() | ![]()
![]() |
![]() | ![]()
|
![]() | ![]()
|
![]() | ![]()
|